Kína a sharing economy új paradicsoma



Miben különbözik az Uber és az Airbnb a kínai ikertestvéreitől?
Most kiderül, hogyan oldhatja meg a Kínában egyre sikeresebb sharing economy a társadalom régi gondjait!


Tradíció versus innováció

Az ősi hagyományok szellemében élő kínai társadalomban a közösségi kezdeményezések eleinte kulturális ellenállásba ütköznek. Előfordul, hogy a régi tradíciókat tisztelő kínaiak kételkednek a közösségi gazdaságban, a lakások, autók megosztásában, de ez a kritikus hozzállás egyre ritkább napjainkban.
Az erős helyi versenytársakkal szemben egyre izmosabb az Atzuche (egy közösségi autómegosztó, a kínai Airbnb), de ezer fokon pörög a Tujia (a helyi Airbnb) és a Xiaozhu is (Kína második legnagyobb szállásmegosztó szolgáltatása). A gazdasági elemzők szerint Kína megosztáson alapuló gazdasága azonban kirobbanó fejlődés előtt áll. A következő 5 évben akár 80%-ot is növekedhet, ami egy elképesztő százalék.
A kínaiak imádják a technológiát. Egy lépést sem tesznek okostelefon, tablet és a legújabb kütyük nélkül, melyek a közösségi hálózatokon keresztül összekapcsolják őket az egész világgal. A technológiai fogékonyság Kínában kiemelkedően kedvező, így rengetegen kapcsolódnak be a közösségi kereskedelem vérkeringésébe.

A sharing economy megoldja a kínai társadalom régi problémáit?

A kínai városok túlzsúfoltak és komoly környezetszennyezéstől szenvednek.
A nemrégiben indult sharing economy kezdeményezések éppen ezeken a gondokon segítenek. Az autómegosztó-szolgáltatások elterjedése hosszútávon hatással lehet a károsanyag-kibocsátás mennyiségének csökkenésére, az Airbnb-hez hasonló kibérelhető szálláshelyek pedig a tömegesen elfoglalt lakások helyzetét enyhítenek.
Még a kínai kormányzat is ösztönzi az átgondoltabb gazdálkodást: ingyenes parkolóhelyet biztosítanak azoknak, akik részt vesznek az autómegosztási vállalkozásokban.

A kínai autómegosztó üzletág teljesen más, mint az amerikai vagy az európai

A közösségi gazdaság legnépszerűbb szolgáltatásait Kínában is az autók és a bérelhető szállások jelentik. Az országban egyre élénkebben növekszik a gépjármű-megosztó szolgáltatások száma, de a sajátos helyi modell keretein belül. (Még nem vettek át olyan jól működő európai sharing economy rendszereket, mint például a 15 országban jelenlévő Postrader, ahol minden termék megosztásért vásárolható meg. )
Az amerikai autómegosztó-gigász, az Uber rendszerében olcsón bérelhetünk kocsikat, a kínai közösségi "ikertestvérek" azonban gyakran a sofőr által vezetett luxusautók réspiacára céloznak (a kínai jogszabályok bizonyos területeken korlátozzák, hogy magánszemélyek személyautóval kínáljanak fuvart más kínaiaknak).
Napjainkban éles verseny alakult ki a hagyományos autóbérlést nyújtó Yongche, az azonos úticélú autómegosztókat tömörítő Wodache és az egyre népszerűbb autómegosztó, az ATzuche között.

A kínai szállásmegosztás extra garanciája

Az amerikai sharing economy közvetlenül kapcsolja össze a felhasználókat egy platformon.
A kínaiak viszont ennél többet akarnak, és a megosztáson alapuló cégekhez csak közvetítőkön át jut el a felhasználó.
Ez visszavezethető a kínaiak szabálytiszteletére. A Tujia például arról is gondoskodik, hogy a lakás tulajdonosai mindig az eredeti állapotban kapják vissza a szállást a bérlőktől.
Kínában jóval nagyobb a távolság a tulajdonosok és a bérlők között, mint Amerikában és Európában, ami mindkét csoport nyugalmának jót tesz.

Forrás:

Megjegyzések